5. Képzelet, fantázia.
Az emlékképeinkből képesek vagyunk egy tejesen újat megal-kotni .
- Spontán (pl. amikor unatkozunk, a képzeletünk működésbe lép, és szórakoztatja az agyunkat) Ez ébren tart minket, de motivációs háttere is van: nemcsak az agyunk nem szeret unatkozni, mi magunk sem.
- Tudatosan (művészek, költők)
6. Gondolkodás.
A gondolkodás lépései, (= elemi gondolkodási műveletek):
- Fogalomalkotás: a dolgokat kategóriákba soroljuk.
- A különböző dolgokat csoportosítjuk és absztraháljuk (elvonatkoztatás, általá-nosítás)
- Az analízist (alkotórészekre bontás) és a szintézist (egységbe foglalás) a prob-lémamegoldás folyamatában használjuk.
- Ok-okozati megfeleltetés: következtetéseket vonunk le
• induktív úton (a részről következtetünk az egészre),
• deduktív úton (az egészből következtetünk a részre).
- A következtetések lezárásánál döntést hozunk.
7., 8. Érzelem
(az önmagunkkal való kapcsolatról és a saját belső világunkhoz való kapcsolatról szól), motiváció, cselekvés: mindaz, ami a mozgásban, a viselkedésben és a beszédben megjelenik.
Tükrözés (a lelki működések feladata)
Tükröző funkció: a lelki jelenségek alapvető feladata, hogy tükrözi ill. leképezi a külvi-lágot, és ezáltal segíti a külvilághoz való alkalmazkodásunkat. Életünk alapfeltétele, hogy állandóan kapcsolatban legyünk a külvilággal (pl. légzési folyamat).
De nem csak egy passzív tükrözésről van itt szó, hanem az agy ilyenkor egy ún. ho-lografikus képben a külvilágot felépíti önmagában.=> aktív fölépítő folyamat.
- A tükrözés specifikuma az érzékelésben: holografikusan felépítjük magunkban a világot, tehát olyannak látjuk, amilyen.
- A tükrözés specifikuma a figyelem esetében: fókuszálunk egy részre, tehát nem az egész érzékleti mezőt vesszük figyelembe, hanem kiemelünk belőle egy részt, és arra figyelünk (nagyító funkció).
- A tükrözés specifikuma az emlékezet esetében: nemcsak a valóságnak a jelen pillanatához tudunk alkalmazkodni, hanem a múlthoz is.
- A tükrözés specifikuma a képzelet esetében: képzeletben meg tudok alkotni va-lami kreatív dolgot, pl. egy jövőképet. Ha van jövőképünk, akkor nemcsak a jelen pillanathoz és a múlthoz tudunk alkalmazkodni, hanem a saját jövőnkhöz is.
A célok kitűzése húzó erővel bír, meghatározza a viselkedésünket.
- A tükrözés specifikuma a gondolkodásban: nemcsak a valóság érzékelhető olda-lához tudunk alkalmazkodni, hanem a valóságnak ahhoz az oldalához is, ami nem konkrét, hanem elvont. A valóságról való gondolataink segítenek minket ebben.
Nemcsak a külvilághoz kell alkalmazkodnunk, hanem saját belső reális világunkhoz is, az érzelmeinkhez és az értékeinkhez -> önismeret!!! Nem elég, hogy kiismerem ma-gam a külvilágban, ki kell ismerjem magam a saját belső világomban is. => Ennek alapján egy reálisabb, kivitelezhetőbb jövőképet tudok megtervezni!!!
Az emlékképeinkből képesek vagyunk egy tejesen újat megal-kotni .
- Spontán (pl. amikor unatkozunk, a képzeletünk működésbe lép, és szórakoztatja az agyunkat) Ez ébren tart minket, de motivációs háttere is van: nemcsak az agyunk nem szeret unatkozni, mi magunk sem.
- Tudatosan (művészek, költők)
6. Gondolkodás.
A gondolkodás lépései, (= elemi gondolkodási műveletek):
- Fogalomalkotás: a dolgokat kategóriákba soroljuk.
- A különböző dolgokat csoportosítjuk és absztraháljuk (elvonatkoztatás, általá-nosítás)
- Az analízist (alkotórészekre bontás) és a szintézist (egységbe foglalás) a prob-lémamegoldás folyamatában használjuk.
- Ok-okozati megfeleltetés: következtetéseket vonunk le
• induktív úton (a részről következtetünk az egészre),
• deduktív úton (az egészből következtetünk a részre).
- A következtetések lezárásánál döntést hozunk.
7., 8. Érzelem
(az önmagunkkal való kapcsolatról és a saját belső világunkhoz való kapcsolatról szól), motiváció, cselekvés: mindaz, ami a mozgásban, a viselkedésben és a beszédben megjelenik.
Tükrözés (a lelki működések feladata)
Tükröző funkció: a lelki jelenségek alapvető feladata, hogy tükrözi ill. leképezi a külvi-lágot, és ezáltal segíti a külvilághoz való alkalmazkodásunkat. Életünk alapfeltétele, hogy állandóan kapcsolatban legyünk a külvilággal (pl. légzési folyamat).
De nem csak egy passzív tükrözésről van itt szó, hanem az agy ilyenkor egy ún. ho-lografikus képben a külvilágot felépíti önmagában.=> aktív fölépítő folyamat.
- A tükrözés specifikuma az érzékelésben: holografikusan felépítjük magunkban a világot, tehát olyannak látjuk, amilyen.
- A tükrözés specifikuma a figyelem esetében: fókuszálunk egy részre, tehát nem az egész érzékleti mezőt vesszük figyelembe, hanem kiemelünk belőle egy részt, és arra figyelünk (nagyító funkció).
- A tükrözés specifikuma az emlékezet esetében: nemcsak a valóságnak a jelen pillanatához tudunk alkalmazkodni, hanem a múlthoz is.
- A tükrözés specifikuma a képzelet esetében: képzeletben meg tudok alkotni va-lami kreatív dolgot, pl. egy jövőképet. Ha van jövőképünk, akkor nemcsak a jelen pillanathoz és a múlthoz tudunk alkalmazkodni, hanem a saját jövőnkhöz is.
A célok kitűzése húzó erővel bír, meghatározza a viselkedésünket.
- A tükrözés specifikuma a gondolkodásban: nemcsak a valóság érzékelhető olda-lához tudunk alkalmazkodni, hanem a valóságnak ahhoz az oldalához is, ami nem konkrét, hanem elvont. A valóságról való gondolataink segítenek minket ebben.
Nemcsak a külvilághoz kell alkalmazkodnunk, hanem saját belső reális világunkhoz is, az érzelmeinkhez és az értékeinkhez -> önismeret!!! Nem elég, hogy kiismerem ma-gam a külvilágban, ki kell ismerjem magam a saját belső világomban is. => Ennek alapján egy reálisabb, kivitelezhetőbb jövőképet tudok megtervezni!!!
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése