A kialakult kisebb közösségek légzés csoportokká alakítása.
Kultúránkban a légzés teljesen automatikussá vált. Gyakorlatilag a félelemmel eltelített életünk pihegéssé csökevényesítette és kizárólag a létfenntartáshoz, járul hozzá. Azonban, ha így megy tovább már ezt a feladatát sem tudja ellátni, mert testi-lelki légzéshiányunkban lassan összeomlunk, beteggé válunk.
A légzés az élet. A tudatos, figyelemmel és fegyelemmel végzett légzés pedig nem kevesebbet nyújthat, mint hogy elvezet a lét lényegének felismeréséhez. A felébredéshez.
Nem véletlenül a légzés szolgál alapjául a legtöbb meditációs technikának, gyakorlatilag légzés nélkül nem működik egyetlen ellazító módszer sem. Tapasztalatom szerint a Légzés maga a jóga, amíg technikának tekintjük. Amint túllépünk a technikán képes magába a jógába vezetni.
A különböző légzéstechnikákkal végigjárhatóak az ember számára megismerhető tudatállapotok. A légzési módok apró, de lényeges változtatásaival a Tudat végtelen mélységei/magasságai újra és újra bejárhatóak és mind finomabban felismerhetőek. Az öröm, a szeretet, a hála, az alázat érzésvilágán keresztül, az egyedüllét, az „Egy-vagyok”, a „Vagyok” felismerésén túl elvisznek a végső megnyilvánuláshoz az „Én feloldódásához a Semmiben: a Szabaduláshoz”.
Bármely technika lényege a fent említett fegyelmezett tudatossággal végzett – „egyhegyű” - figyelem kialakítása. Az „egyhegyű figyelem” legkönnyebben a légzésünkre koncentrálással szilárdítható meg. Ezért tartom átütő erejűnek a légzéstechnikai gyakorlatokat.
Azonban a légzésre alapozott technikák sem a megoldást adják a Kereső kezébe. Eszközök, melyeket használva fokozatosan kitisztíthatjuk lerakódásainkat, hogy az energiák szabad áramlásnak helyet adva az eksztázisban gyógyulhassunk.
Az eszköz azonban nem elegendő, akármilyen jól felépített technika is. Az áttörés pillanata előtt le kell vetnünk, mint a többi terhet és ekkor találhat bennünk ismét önmagára az Én.
Véleményem szerint a tudatosan végzett légzés az egyik - ha nem a - legerősebb technika, azért, mert könnyű a kilégzésünkre figyelni. Könnyebb, mint semmire sem gondolni, ami ugye lehetetlen, főleg a Kereső számára. Mégis ilyesmivel próbálkoznak sokan. Valójában elegendő szinte csak a kilégzésre figyelnünk, a belégzés jön magától. Egyszerűsítve a Kereső munkáját.
A jógagyakorlatok, melyek a test-elme közti fegyelmezett kapcsolatot hivatottak erősíteni, sokak számára fizikailag is nehézséget jelentenek. Pedig ezek a gyakorlatok is a figyelem szűk mezsgyébe tereléséről szólnak. Tapasztalatom szerint a tudatos Légzés a testre is automatikusan hat és szinte kikényszeríti egy-egy testhelyzet felvételét, felépítve a test energetikai összhangját így segítve az átéléshez elengedhetetlenül szükséges „egyhegyű figyelem” megerősítését.
Természetesen a Keresőnek magának kell kipróbálnia és eldöntenie, hogy mely eszközökkel igyekszik Önmagára lelni. A különböző módszerek követői közti viták, ugyanúgy, mint a különböző, vallási alapokon szerveződött csoportok közti nézeteltérések az emberi Ego tévelygései. Bármerre is indul a Kereső, kitartó munkájával rá fog ébredni, hogy az eszköz már gáttá válik, csak Önmagától várhatja a Szabadságot. És bármerre is indul el, ide kell megérkeznie! Nincs más!
Nagyon kevés olyan ember van azonban, aki tud annyira fegyelmezett és tudatos lenni, hogy otthoni környezetében, saját életébe be tudja illeszteni a légzést úgy, mint például a reggeli fogmosást, a déli ebédet, vagy az esti lefekvést.
Pedig ide kéne eljutni tudati szinten: hogy a légzés a mindennapok része legyen. Könnyebben válhat életformává, ha közös gondolkodású emberek légzéscsoportokat alakítanak, ahol heti rendszerességgel találkoznak. Az így nyert folytonosságnak és állandóságnak köszönhetően a légzés által előállított plusz energia, plusz rezgési szint hosszútávon is fennállhat, így nem lesznek olyan nagyok az életében az ingadozások. És mindig meggyőződhet arról, hogy a légzéssel energiát nyer. És még ha nem is gyógyító folyamat indul el, de stressztűrő képessége mindenképpen növekszik. Így egyre inkább elkezdi érezni, hogy életformáját át kell alakítani, aminek szerves része a légzés. Tehát ezek a csoportok egyfajta szinten tartásra adnak lehetőséget.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése