Az idegrendszer A pszichikus rendszer bázisa, anyagi alapja.
Szerkezete
Neuro-endokrinológiai rendszer: nagyagy (kb. 1300-1500g), kéreg, nyúltvelő, agytörzs, gerincvelő összekapcsolva a belső elválasztású mirigyek rendszerével, ami az egész testünknek a hormonális működését szabályozza.
- A nagyagykéreg fő feladata a külvilágból és a testünkből jövő ingerek, információk érzékelése, felismerése.
- A kisagy a nagyagyhoz kapcsolódik, kissé elkülönülve attól a tarkónál helyezkedik el. Fő funkciója, hogy a mozgás szervezése, - működése teljesen automatikus.
- A gerincvelő teljesen önállóan képes működtetni a testünket (a belső szerveinket és a mozgásunkat, pl. reflexmozgások).
A testi érzékelésünk alapja is a gerincvelői működés, (reflexek), nem kell hozzá az agykéreg, de mindig, amikor szükséges, képesek vagyunk azt tudatosítani.
A gerincvelői idegek szabályozzák a belső szervek izmait, a belső szervek működését és a mimikai izmokat (érzelmek kifejezése -> nem szándékos) is.
Működése alapján két részre oszthatjuk az idegrendszert:
- Akaratunktól független, autonóm vagy vegetatív idegrendszer: (a kisagy és a gerincvelő)
Kétféle működési típust különíthetünk el:
• szimpatikus működés: serkent, aktivitásra készteti a testet, felkészíti az akcióra (pl. az érzelmek vegetatív kísérő jelenségei: pirulás, elsápadás, gyors szívdobogás, pupilla kitágulás);
• paraszimpatikus működés: amikor pihenünk, erőt gyűjtünk.
- Akaratunktól függő idegrendszer is két részre bontható:
• központi idegrendszer: az agykéreg, a hozzá tartozó agytörzs és a gerincvelő.
• perifériás idegrendszer: a test minden pontjáról (a belső szerveinkből és az izmainkból) jönnek érző-idegvégződések és ezek az idegpályákon keresztül bejutnak a gerincvelőbe, és a gerincvelőn keresztül feljutnak a nagyagykéregbe. A különböző érzékszerveinknek külön agyidegei vannak (minden érzékszerv felől fut egy idegpálya a nagyagykéregbe); összesen 12 agyi idegpálya létezik.
A tudat
(Régebben csak magával a gondolkodással azonosították a tudatot.)
Az emberi pszichének a legsajátosabb vonása az, hogy van tudata, mégpedig olyan tudata, ami megkülönbözteti az állatok tudatától.
Az emberi tudat metatudat, azaz az embernek arról is van tudása, hogy tud valamit, vagy érzékel valamit.
A tudat nagyon hasonlít a figyelmi funkcióra, azaz fókuszál, valamire irányul.
Székely Attila a tudatról:
Ez lényegében nem más, mint az agynak az ébrenléti állapotban való normális és optimális működése. Azt mondja, hogy az egész pszichés rendszer működése, amikor éppen működik, az maga a tudat. Tehát, mindaz, amit éppen aktuálisan érzékel a külvilágból (külső környezet), és mindaz, amit érzékel a belső világból (belső környezet), azt megjeleníti a tudatában. Vagyis a testből és a pszichéből jövő jeleket egyszerre érzékeli a tudat, mégpedig egymásra való kölcsönhatásában.
Ehhez van még egy én-tudatunk is, ebben a tudat-működésben benne van a külvilág érzékelése a belső világgal való összevetésben, és az egészhez társul egy én-tudat, hogy mindezt én csinálom, én vagyok benne.
A pszichikus rendszer áll egy tudatos és egy tudattalan részből.
Tudatos rész: Meg kell különböztetni az öntudatot és az éntudatot.
- Öntudat
Önmagunkról való tudás (az állatvilágban is, minden aggyal rendelkező állatnál megtalálható), a saját létezésünk tudata. Érzékeljük önmagunkat, mint a külvilággal való kapcsolatban levőt (ez az agy veleszületett működőképes érzékelési módja). Már a három hónapos magzatnál is megvan. Az agyi működéshez kapcsolódik.
- Éntudat
Ahogyan én értékelem önmagam, és ahogyan a környezetem személyei látnak engem. Három éves kor körül jelenik meg.
Ez a tudat úgy működik, mint egy valóságos, reális és holografikus tudatrendszer:
- valóságos, mert mint működést, megvalósítja az idegrendszer;
- reális, mert a valóságnak felel meg, vagyis a külvilág és a belső világ ingereiből építkezik,
- holografikus, mert egy tér-idői rendszerben történik mindez.
- Környezetről való tudás
A külső és a belső környezet, aminek tudatában vagyok.
A tudat bio-pszichológiai működésmódja:
az információt nemcsak feldolgozza, hanem termeli is, és összekapcsolja a cselekvési rendszerünket az érzelmi rendszerünkkel.
Három rendszer szerveződik egybe: - az információkkal való bánás,
- a velük kapcsolatos érzelmeink,
- és az ezekkel kapcsolatos cselekvések.
A tudat egy bonyolult valóságot kreál önmagában abból, amit észlel, azáltal, hogy az én ott van a középpontjában. Az én az, aki észlel mindent, és az egészre válaszol is cselekvésében, és közben érzelmei is vannak, - és ez a rendszer egy holografikus rendszer az agyban.
A női és a férfi agy közötti különbségek
A különbség akkor alakult ki, amikor az emberi pszichikum kezdett kibontakozni, a gyűjtögető - vadászó életforma idején, több ezer évvel ezelőtt, amikor a női- és férfimunka specializálódott:
A férfiak jártak el messzebbre vadászni. Nekik volt arra szükségük, hogy nagyobb terekben tájékozódjanak, így az irányokat könnyebben fogják fel, mint a nők. Az eszközök elkészítésében is ők a jobbak. Pontosabban találnak célba.
A férfi agy kapacitása 15%-al nagyobb, 4 milliárddal több idegsejtje van, és az IQ tesztekben négy ponttal többet érnek el, mint a nők, - átlagban (!).
A nők helyben dolgoztak, a gyerekekkel, a ház körüli állatokkal, növényekkel.
Ők a mikroterekben tudnak jól tájékozódni, a tereptárgyak segítségével. A kis finom mozgásokban ügyesebbek. A lányok korábban kezdenek el beszélni, jobban is beszélnek, könnyebben megy az olvasás és a helyesírás, mint a fiúknak - átlagban (!).
A jobb féltekében van a téri tájékozódás központja, és a bal féltekében a beszédé és a nyelvé.
.
